Csodálatos gyógyulások

A tüdődaganat, mint halálok férfiaknál az első, nőknél a második helyen áll világviszonylatban. Magyarország az első helyen áll e daganatos betegség elhalálozásában férfiak esetében, nőknél ”csak” az ötödikek vagyunk.

Általában minden tumoros betegségre igaz, hogy az adott sejtek korlátlanul szaporodnak, nem differenciálódnak, és esetenként áttétképző hajlamuk van. A tüdőtumorokat három csoportba sorolhatjuk:

1. Jóindulatú tüdődaganat (neoplasma pulmonis benignum )
2. Rosszindulatú tüdődaganat (neoplasma pulmonum malignum )
3. Áttétes tüdődaganat

A benignus daganatok elváltozásaira jellemző, hogy nem vagy ritkán adnak áttétet, viszont kiújulásra hajlamosak és méretüket, elhelyezkedésüket tekintve elzáródásos (hörgőkben), nyomásos tüneteket okozhatnak. Osztályozásuk, csoportjaik eredet –és sejttípus szerint történik és igen sokszínű. Leggyakrabban előforduló típusaik a bronhuspapilloma - adenoma - lipoma - bronhus polip . Ezen jóindulatú tumorok sebészi eltávolítása indokolt, mivel tünetei szinte azonosak a rosszindulatúakéval, és a malignizálódás (rosszindulatúvá átalakulás) esélye is fennáll. 

A malignus daganatok közé tartoznak az igen gyakori tüdőrák és a ritkább szarkómák ( sarcoma ). Kialakulásukban a genetikai faktorokon túl legnagyobb szerepe az aktív és passzív dohányzásnak van. Bizonyított a foglalkozási ártalmak szerepe: kátránnyal, azbeszttel, kromátokkal, nikkellel, uránnal dolgozóknál gyakorisága nagyobb a tüdőráknak.

Az inhalált anyagok (dohányfüst, kátrány, urán) okozta krónikus gyulladás a hörgőkben, a tüdőben levő hegek is emelkedett rizikót jelentenek. A szövettani felosztás itt is bonyolult, de név szerint érdemes megemlíteni a leggyakrabban előfordulókat. Kissejtes karcinóma, nagysejtes karcinóma, adenokarcinóma, laphámsejtes karcinóma, kevert típusú karcinómák.

A tünettanára jellemző, hogy a betegek sokáig tünetmentesek és gyakran véletlenül, mellékleletként derül ki a daganat megléte. Valójában jellemző klinikai tünetei nincsenek. A köhögés, köhögési szokások megváltozása, véres köpet, nehezen gyógyuló tüdőgyulladás, ami rövid időn belül visszatér, adhatnak gyanúra okot.

Általánosan gyengeség, láz, fogyás, étvágytalanság, fáradékonyság jelentkezik. Késői tünetek a nehéz légzés, fulladás, mellkas fájdalom, sípolás. A tüdőcsúcsi tumorok váll-kar fájdalmakat, szemhéjcsüngést, szemkidülledést okozhatnak. Nyelőcsőre terjedve nyelési nehezítettség alakulhat ki. A rekeszizmot beidegző ideget is elérheti, károsíthatja a tumor, ezzel rekeszizom bénulást, légzési elégtelenséget idéz elő.

A szarkómák a tüdő lágyrész szöveteiből kialakuló rosszindulatú daganatok. Angioszarkóma, fibroszarkóma, liposzarkóma, leiomyoszarkóma stb.

A tüdődaganatok harmadik csoportja az áttétek. Ezek más szervekből a tüdőbe adott metasztázisok. A pajzsmirigy -, mell -, gyomor -, epe -, hasnyálmirigy -, máj -, prosztata -, hererák előszeretettel szórják meg a tüdőt. 

A tudomány mai állása szerint a rosszindulatú daganatok sugár -, kemo-, és sebészi terápiát igényelnek. Az átlagos túlélés függ a kezdeti stádiumtól, a daganat típusától. A legjobb eredmények – ha egyáltalán lehet így fogalmazni – a sebészi beavatkozás után vannak, de kissejtes karcinómában az ötéves túlélés még így is ritka. A többi típus esetében is maximum 40-50 %.

Dr. Pálus Attila