A petefészek a női hormonok termelődésének legfontosabb helye. Számos hormon termelődik itt, közülük a női nemi jegyek kifejlődésében, a női nemiség és biológiai egyensúly fenntartásában az ösztrogéneknek van a legfontosabb szerepe. A gyermekkor elmúltával az ösztrogénszint emelkedésének köszönhető a nemi fejlődés megindulása, különös tekintettel az emlők fejlődésére. A változókor tünetei pedig a hormontermelés csökkentésével függnek össze. Emellett a menstruációs ciklus második felében a sárgatest hormont termeli (progeszteron), melynek megfelelő szintje elengedhetetlen az egészséges fogamzáshoz és a megtermékenyült petesejt beágyazódásához.

 

Ugyanilyen fontos funkciója a nemi teljesség korábban a petefészekben - rendszeres ciklus mellett 28 naponta - bekövetkező tüszőérés. Ebből származik a petefészek latin neve is: ovum = tojás, petesejt. A menstruációs ciklus 14. napja körül bekövetkező tüszőrepedés teremti meg a megtermékenyülés legfontosabb feltételét.

 

A ciszta szó a görög kystis = hólyag, tömlő kifejezésből származik, és legtöbbször folyadékkal telt, hártyával, vagy vaskosabb fallal körülvett képletet jelent. Az ováriumokban gyakori elváltozás. A petefészek ciszta összefoglaló kifejezés, és igen sokféle formát takar. Lehet vékony és vastag falú, egy- és többrekeszes típusa. Üregének tartalma szintén változatos lehet.

 

Eltűnt a petefészek ciszta:

 

 

A ciszták kialakulásának több lehetséges magyarázata van, pontos oka azonban nem ismert. Gyakran a tüszőérés folyamatában a tüszőrepedés elmarad, a benne lévő folyadék (savó) tovább szaporodik, s így jön létre a funkcionális ciszták döntő többsége. Endometriózis kapcsán is kialakulhat a petefészekben menstruációs vérhez hasonló folyadékkal telt tömlő. A petefészek állományában, a magzatfejlődés korában betokolódott rendellenes sejtmaradványokból létrejöhet egy ún. dermoid ciszta is, amely különféle szöveti elemeket – haj, szőr, fog, stb. – tartalmazhat. Ezek eltávolítása műtétet tesz szükségessé. Szerencsére a fiatal- és termékeny korban jelentkező petefészek tömlők döntő többsége jóindulatú. Lényegesen nagyobb a rosszindulatúság veszélye a változókor után.

 

A jóindulatú ciszták kialakulásában alkati tényezők, illetve a petefészket stimuláló magasabb hormonszintek is szerepet játszhatnak. A rosszindulatú folyamatok kialakulásának hátterében a káros földsugárzások hatása mellett gyakran öröklött, betegségre hajlamosító genetikai tényezők, illetve helytelen életvitelből, egészségtelen életmódból adódó rizikófaktorok (dohányzás, alkohol, stressz, kemikáliák, stb.) állnak.

 

Petefészek ciszta test – hőenergia képe

 

A kisebb petefészek ciszták legtöbbször tünetmentesek, semmilyen panaszt nem okoznak, és csak a nőgyógyászati szűrővizsgálat, vagy egyéb okból elvégzett ultrahang vizsgálat során kerülnek felismerésre. Nőgyógyászati ultrahangvizsgálatot ma már legtöbbször hüvelyen keresztül végeznek. Megfelelő jártassággal rendelkező szakember ilyen módon nagy biztonsággal tud nyilatkozni a belső nemi szervek állapotáról, az esetleges eltérésekről. A nem nőgyógyászati jellegű ultrahangvizsgálat (melyet legtöbbször belgyógyász vagy sebész, családorvos kér) legtöbbször hason keresztül történik. Ennek kapcsán többször találnak 2-3 centiméteres, apró tömlőket a petefészekben. Ezeknek legtöbbször semmilyen jelentősége nincs, az elvégzett nőgyógyászati vizsgálat alapján tennivalót általában nem igényelnek.

 

A nagyobb ciszták feszülést, a környező szervek nyomását, ezáltal fájdalmat okozhatnak. Az alhasi fájdalom fokozódhat mozgásra, jelentkezhet közösülés közben. Szintén előfordulhat vérzészavar, melyet a tömlő hormontartalma okozhat. A fájdalom mértéke nem feltétlenül arányos a ciszta nagyságával. Időnként a ciszták megnagyobbodnak, bevérzések keletkezhetnek bennük, esetleg a tömlő megcsavarodik. Ez utóbbi akár igen heves, késszúrásszerű fájdalmat okozhat. Bizonyos esetekben a tömlők megrepednek, tartalmuk a hasüregbe kerül. Ez átmenetileg kisebb alhasi görcsöt, fájdalmat okozhat, azonban a folyadék az esetek döntő többségében szövődményt nem okoz, a hasüregből nyomtalanul felszívódik. Rosszindulatú folyamat esetén a hasüregben nagy mennyiségű folyadék gyűlhet meg, ami elődomborítja a hasfalat, ezt nevezzük szaknyelven ascites-nek.

 

A beteg életkora, panaszai, a tapintásos és az ultrahang vizsgálatokkal (UH) nyert információk alapján mérlegelhető a ciszta jó- vagy rosszindulatú természete. Ebben segítségünkre lehetnek egyes, vérvétellel nyerhető laborértékek, az ún. tumormarkerek is. További jelentős segítséget tud nyújtani a döntésben a vizsgálat. A jó- vagy rosszindulatú jelleg, valamint a betegség pontos típusa véglegesen csak az elváltozásból vett szövet-, illetve sejtminta vizsgálatával állapítható meg.

 

Az egyszerű, jóindulatú ciszták rendszerint egy-két menstruációs ciklust követően spontán eltűnnek. Beavatkozásra általában nincs szükség. Amennyiben a ciszta hónapokig észlelhető, 5 cm-nél nagyobb az átmérője, szöveti elemeket tartalmaz, A vizsgálat során kóros – rosszindulatú folyamatra jellemző – eredményt kapunk, műtéti eltávolítása jelenti a szokásos protokollt. Bizonyos esetekben a ciszták rövid vénás altatásban a hüvelyen keresztül megpungálhatók, a belsejükben lévő folyadék leszívható. Sejtvizsgálat során megállapítható a ciszta jó- vagy rosszindulatú természete, amely a további megfelelő kezelési mód megválasztásában segíthet.

 

A jóindulatú ciszták műtéte hastükrözéssel a legkorszerűbb. A beavatkozás során megpróbálják kihámozni a cisztát a petefészek állományából úgy, hogy minél kevesebb működő, egészséges petefészekszövet kerüljön eltávolításra. Amennyiben ez műtéttechnikai szempontból nem lehetséges, akkor sajnos az egész petefészket ki kell venni.

 

Hogy erre ne kerüljön sor, Kovács - Magyar András gyógyító módszereinek a segítségével nagyon sok esetben sikeresen és véglegesen gyógyíthatók a petefészek ciszták is. Fontos azonban a kezelés elkezdése előtt pontosan tisztázni a betegség jellegét, eldönteni, hogy jó- vagy rosszindulatú elváltozással állunk-e szemben. Ebben a kérdésben az egyik legnagyobb segítséget – az ultrahang vizsgálat és a daganatjelzők vérszintje mellett - a test – hőenergia diagnosztika tudja nyújtani.

 

Tekintettel a ciszták sokféleségére, bizonytalan eredetére és viselkedésére, igazolt petefészek ciszta esetén a rendszeres kontrollvizsgálat elengedhetetlen. A petefészek ciszták kialakulásának megelőzésében szintén nagy segítséget tudnak nyújtani a Szellemi Iskolát végzett gyógyítók. Emellett tény, hogy az orális fogamzásgátló tabletták alkalmazása csökkenti egyes jó- és rosszindulatú cisztatípusok előfordulási gyakoriságát. A ciszták, illetve rosszindulatú petefészek elváltozások gyakran családi halmozódást mutatnak, ezért a terhelt családok tagjainál a rendszeres, célzott nőgyógyászati szűrővizsgálat rendkívül fontos.

Dr. Pusztai Zoltán, szülész – nőgyógyász szakorvos

 

www.csodalatosgyogyulasok.hu