Pár milliméterestől akár emberfejnyi méretűre is megnőhet, és méretétől illetve elhelyezkedésétől függően igen sokféle tünetet okozhat: alhasi fájdalmat, székelési, vizelési panaszokat, és legtöbbször rendellenes erősségű vagy idejű menstruációs vérzést, másodlagosan kialakuló vérszegénységet.

 

A myoma kialakulásának pontos oka ismeretlen. Minden egyes myomagöb egy simaizomsejt elfajulásából, kontrollálatlan osztódásából ered. Növekedésében a női nemi hormon ( ösztrogén ) is szerepet játszik. Ezért serdülőkor előtt nem fordul elő, változókor után pedig általában már nem alakul ki, sőt a meglévő göbök mérete is csökken ilyenkor. Ha valamilyen egyéb okból fokozódik az ösztrogén termelődés, nagyobb eséllyel alakulhatnak ki myomagöbök, mint egyébként. A már meglévő göbök terhesség alatt gyakran megnőnek, ezáltal különböző problémákat okozva. A szoptatás idején azonban visszafejlődhetnek.

 

Mióma - test - hőenergia felvétel

 

A myoma gyakran nem okoz különösebb panaszt, sokszor csak a nőgyógyászati vizsgálatok kapcsán, az orvos észleli először. A nagyobb, vagy rossz helyen lévő myomagöbök által okozott panaszok viszont rendkívül változatosak lehetnek. Leggyakrabban vérzészavarral jelentkezik. A méhnyálkahártya alatt elhelyezkedő göbök akadályozzák a méhnyálkahártya felépülését, a göbök által torzított méhüreg megnövekedett felszíne miatt a menstruációkor több vér ürül. A göbök gátolják a méhizom összehúzódását, így a nyálkahártya alatti ereket az izomrostok nem szűkítik be kellőképpen, emiatt a vérzés ideje elhúzódik, nagy alvadékok ürülhetnek. Ezen felül a menstruációs ciklustól függetlenül is kialakulhat kisebb–nagyobb vérzés. A sok vérvesztés vérszegénységet, vashiányt okozhat.

 

A méhűrt kitöltő göbök a méhizom összehúzódását provokálhatják, ezáltal a menstruációra jellemző, görcsös alhasi fájdalmat okozva. Néha maga a göb a fájdalom forrása, ha állományában zavart a vérellátás, és a belsejében lévő sejtek oxigénhiányát kíséri fájdalom. Az elhalt szövetek könnyen befertőződhetnek, ezt láz jelzi. Ha a göb egy nyéllel kötődik a méh felszínéhez, és itt megcsavarodik, akkor hirtelen nagyon erős hasi fájdalom jelentkezik.

 

A nagyobb göbök, amelyek a méh falában, illetve a méh felszínén helyezkednek el, a környező szervek nyomása miatt változatos panaszokat okozhatnak. A végbél és a húgyhólyag nyomásával gyakori székelési és vizelési ingert válthatnak ki, a húgycső nyomásával vizeletürítési, a végbél összenyomása által székelési akadályt képezhetnek. A húgyvezetékek összenyomása vesepanaszokkal, a kismedencei erek nyomása alsó végtagi szöveti vizenyősséggel ( oedema ) szövődik. Ezekkel a tünetekkel csak elhanyagolt esetekben szoktunk találkozni.

 

Szerencsés esetben a myoma nem okoz komplikációt a fogamzásban vagy a várandósság során, azonban legtöbbször különböző problémával járhat. A méhüreg alakját deformáló göbök meddőséghez vezethetnek. Ennek hátterében a méhnyálkahártya vérellátási zavara, a méhűr torzulása, a méhnyak elzáródása, illetve a petevezetők mozgási zavara áll. Ilyenkor vagy nem jön létre fogamzás, vagy spontán megszakad. A várandós időszak második felében gyakran növekedésnek indulnak az addig nyugalomban lévő göbök, és romló vérellátásuk következtében fájdalommal és méhösszehúzódásokkal járhatnak, vetéléshez, koraszüléshez vezetve.

 

A myoma a szülés folyamatában is okozhat nehézséget. Ha a göbök által torzult méhfal nem képes megfelelően összehúzódni, lassítja a szülés menetét, vagy kórosan erős vérzéssel jár. A szülés során a nagyobb méretű göbök akadályt képezhetnek, ezért ilyenkor császármetszés végzése válhat szükségessé.

 

A myomagöb felismerése nőgyógyászati vizsgálat során végzett kismedencei tapintásos vizsgálattal rendszerint nem okoz gondot. A myomagöb vizsgálatánál elengedhetetlen szerepe van az ultrahangnak, amely segítségével még az egészen kis göbök mérete és elhelyezkedése is pontosan meghatározható. A méhüreg tükrözés ( hysteroscopia )  során a méhnyálkahártyát bedomborító elváltozások igen jól észlelhetők, megfelelő technikai háttér és orvosi tapasztalat mellett egyúttal el is távolíthatók. Amennyiben az ultrahang vizsgálat alapján kétség merül fel a göb típusát, szövettani besorolását illetően ( rosszindulatú sarcoma lehetősége felmerül ), ilyen esetben a jó- és rosszindulatúság kérdésének eldöntésében nagy segítséget jelenthet a test – hőenergia vizsgálat. Annál is inkább indokolt ezt a kérdést tisztázni, mivel teljesen eltérő kezelési stratégiát kell felállítani a két esetben. A test - hőenergia vizsgálat pedig még az ultrahangnál is kisebb terhelést jelent a szervezetnek, pontosabban teljesen ártalmatlan.

 

A myomagöbök kezelésének megválasztásánál több szempontot is figyelembe kell venni. A daganat mérete, növekedési üteme, a panaszok jellege, a beteg életkora, kórtörténete és a további gyermekvállalási szándéka is befolyásolja a döntést. A kisebb göbök, amelyek nem növekednek, és nem okoznak panaszokat, különösebb kezelést nem igényelnek, de rendszeres ellenőrzésük feltétlenül szükséges.

 

A panaszokat okozó, nagy, vagy gyors növekedést mutató göböket el kell távolítani. A myomagöb méretétől és elhelyezkedésétől függően végzünk hagyományos műtétet – hasi vagy hüvelyi úton –, vagy hastükrözéssel ( laparoscopia ) távolítjuk el a daganatot. A megfelelő műtéti technika megválasztása szülész-nőgyógyász szakorvos feladata.

 

Törekszünk a méh megtartására, azonban nagyméretű – esetenként gyermekfejnyi –, igen erős, befolyásolhatatlan vérzést, kínzó fájdalmat okozó, vagy gyorsan növekvő göbök esetén az egész méh eltávolítása is szükségessé válhat.

 

Komplikált esetekben vagy a beteg későbbi fertilitási szándéka esetén a tervezett műtét előtt 3-6 hónapig tartó hormonkezeléssel a göbök zsugoríthatók, így egyszerűbbé válhat a beavatkozás. Tekintettel a kezelés igen magas költségeire, változó hatékonyságára és az esetlegesen súlyos mellékhatásaira, ezt az eljárást csak ritkán alkalmazzuk.

 

A myoma csak igen ritkán alakul át rosszindulatú daganattá. Ilyenkor a rosszindulatúság bizonyítását követően a méheltávolítás különböző módozatai jelentik a szokásos kezelési protokollt. Fel kell hívnom az olvasók figyelmét, hogy nem minden hüvelyi vérzés származik myomától, hanem sajnos rosszindulatú daganatoknak is lehet ez a vezető tünete!

 

Amint a fentiekből sejthető, konzervatív módon (műtét nélkül) a jelenlegi orvostudomány sajnos nem tud (tartós) gyógyulást biztosítani myomás betegeinek. A Táltos módszerrel gyógyítók által alkalmazott módszerek segítségével viszont van remény a myoma gyógyulására. Természetesen az első lépésben 100 százalékosan ki kell zárni rosszindulatú megbetegedés lehetőségét ilyenkor is!

 

Dr. Pusztai Zoltán, szülész - nőgyógyász szakorvos

 

Dr. Pusztai Zoltán - nőgyógyász szakorvos és a Test - hőenergia berendezés

 

 

Test - hőenergia diagnosztika bemutatása

 

Ez az egyetlen kifejezetten egészségügyi vizsgálatokra – vagyis az emberi test vizsgálatára – kifejlesztett infravörös képalkotó eljárás.

 

A Test - hőenergia egy – az ÁNTSZ által befogadott és engedélyezett - orvosdiagnosztikai berendezés és eljárás, amely az infrafoton energiák eloszlását méri dinamikus módon. Az új módszer nemcsak az egyes szervek, hanem a test összetett vizsgálatát is lehetővé teszi. A test - hőenergia diagnosztikai rendszer feltérképezi és jelzi a testben lévő rendellenes működéseket.

 

A vizsgálat teljesen ártalmatlan, szemben a röntgen, CT, MR diagnosztikával – károsító sugárzást nem bocsát ki, a szervezetet semmilyen hatással nem terheli.

 

A test - hőenergia kamerája az emberi test által az infravörös tartományban kisugárzott jeleket fogja fel és egy speciális célszámítógépbe továbbítja azokat. A komputer átalakítja s az emberi szem által érzékelhető tartományba helyezi át, vagyis láthatóvá teszi ezeket a sugarakat. A Test - hőenergia diagnosztika tehát nem hőmérsékletet mér, nem „hőtérkép”.

 

A dinamikusan változó életfolyamatokat képes nagy érzékenységgel és pontossággal megjeleníteni, mint pl. gyulladások, daganatok, visszér rendellenességek, gerinc- és izületi degeneratív elváltozások, valamint egyéb sejtanyagcsere megváltozással járó folyamatok. Nagy biztonsággal segítheti, illetve kiegészítheti a hölgyek emlőszűrő vizsgálatait (más képalkotó vizsgálatoknál akár évekkel előbb jelzi a kezdődő rosszindulatú daganatot!), a belső szervek, például az endokrin szervek, a belső nemi szervek betegségeinek felismerését.

 

A test - hőenergia diagnosztika nemcsak a beteg, hanem az egészséges egyének elsődleges szűrővizsgálatára is alkalmas. A klinikai tesztelések és a módszer részletes ismertetése után az Egészségügyi Tudományos Tanács Elnöksége 1005/ETT/2003 számon a módszert és az eljárást az orvosdiagnosztikai eljárásokhoz sorolta.

 

További információ a vizsgálatról: +36-70/23-89-689.

Cím: GOLD Irodaház, II. emelet. H-1139 Budapest, Forgách u. 19.

 

A Test - hőenergia vizsgálat a következő betegségek ellenőrzésére alkalmas (összefoglalva):

 

Daganatok , daganat - áttétek , gyulladások

fog- és emésztőszervi betegségek

mellciszták, melldaganatok

tüdődaganatok, áttétek

gyomor-, vékony- és vastagbél betegségek

prosztata- és vesebetegségek

petefészek daganatok

visszér rendellenességek

gerinc- és izületi degeneratív elváltozások

csontritkulás ( osteoporosis )

 

"Emlékszünk rá, hogy az elektromosságot és a láthatatlan hullámokat milyen mértékben kinevették annak idején? Az emberről való tudásunk hasonlóan gyerekcipőben jár."

Albert Einstein