Mit kell tudni Róla? - Táltos Egészség
MELLCISZTA ( cysta mammae ) orvosi szemmel
Figyelemre méltó tény, hogy minden negyedik nőnek van valamilyen, emlővel kapcsolatos panasza vagy tünete. Szerencsére ezeknek csak kis részét képezik a rosszindulatú megbetegedések, az esetek túlnyomó részében jóindulatú elváltozásokról van szó.
A leggyakoribb folyadékgyülem-képződéssel járó emlő betegségek:
Fibrocisztás masztopátia (hétköznapi nevén emlő ciszta):
Krónikus cisztás emlőgyulladásnak is szoktak nevezni. Ez a jelenség tünetmentes is lehet. Ilyenkor véletlenül vagy tudatos önvizsgálat kapcsán fedezik fel, kis, tapintható csomó formájában, legtöbbször azonban nyomásérzékenység vagy spontán is észlelt fájdalom hívja fel rá a figyelmet.
A betegség lényege az emlőhám jóindulatú elváltozása, szemölcsszerű burjánzása, a kötőszövet felszaporodása, az emlő-csatornácskák falán lévő hám megvastagodása. Különösen jellemző a kisebb-nagyobb ciszták előfordulása, és időnként az emlőbimbók is váladékoznak. A folyamat általában a 30-50 év közötti, még menopauza előtt álló nőkön jelentkezik. Gyakran mindkét emlőben észlelni lehet a tapintható csomókat. Menstruáció előtt általában fokozódik a fájdalomérzet, sőt ilyenkor a ciszták is növekedhetnek.
Kialakulásában az ösztrogén hormonnak, illetőleg a hormonális egyensúlyzavarnak, vagy a fokozott ösztrogén érzékenységnek tulajdonítanak szerepet. Még nem tisztázott mechanizmussal, pajzsmirigy alulműkődés esetén is sok esetben alakul ki több apró ciszta a mellekben.
Kékes-bíbor színnel: Mellciszta
(test – hőenergia felvétel)
Maga a megbetegedés nem rosszindulatú, de hámburjánzással járó típusai hajlamosítanak a rákképződésre. Ezért a krónikus cisztás emlőgyulladás fokozott onkológiai ellenőrzést igényel. Ha a fibrocisztás emlőben kifejezetten tömött tapintású duzzanatot érzékelnek, azt mindaddig rákos állapotnak tartják, míg különböző vizsgálatokkal az ellenkezőjét nem bizonyítják be. Hagyományosan első lépésként az ultrahang és a mammográfia az elvégzendő vizsgálat. Amennyiben gyanú adódik rosszindulatúságra, úgy a szövettani vizsgálat a következő lépés, amely egyszerű helyi érzéstelenítés után elvégezhető: a cisztának tűnő képletből tartalmának leszívása után sejtvizsgálatot is végeznek. Rendszeres ellenőrzéseken túlmenően ez az elváltozás legtöbbször semmilyen kezelést nem igényel. Az ellenőrzésre (és a szövettani vizsgálatot megelőzően is) kiválóan alkalmas a test-hőenergia diagnosztika, amely során rendkívül nagy érzékenységgel lehet detektálni a kóros sejtanyagcseréjű (gyulladásos, daganatos) sejtcsoportokat. Bizonyos tanulmányok szerint a test-hőenergia vizsgálat évekkel előbb képes jelezni a rosszindulatú daganatot, mint akár az ultrahang illetve a mammográfia! Ennek abból a szempontból is igen nagy a jelentősége, hogy sajnos a mellrák nagyon korán ad áttétet. Sok esetben az észlelés idejében már van metasztázis.
A rosszindulatúság valószínűségi jelei:
- 1 cm-nél nagyobb tumor, ami a környezetével összekapaszkodott,
- az emlő alaki torzulása, különös tekintettel a bimbóudvarra,
- véres, tejszerű váladékozás az emlőből,
- tapintható nyirokcsomó a hónaljban,
- a bőrfelületen kifekélyesedő folyamat,
- narancshéj tünet.
A fájdalmak elkerülésére, megelőzésére tanácsos a melleket óvni a sérülésektől, ezért tanácsolják a viszonylagos védelmet nyújtó melltartó állandó viselését. Igen elvétve fordulnak elő olyan súlyos panaszok, amelyek miatt gyógyszeres kezelést kellene alkalmazni. Egyes vélemények szerint a koffeinnek provokáló hatása van ebben a kórképben. Annak ellenére, hogy ez még koránt sincs bebizonyítva, a nők egy része javulásról számolt be koffeintartalmú ételek (kávé, tea, csokoládé) elhagyása után.
Kovács - Magyar András által alkalmazott módszerek segítségével viszont sikeresen gyógyíthatók a mellciszták is, így hosszantartó állandó ellenőrzésre járástól – és felesleges idegeskedéstől - óvhatják meg magukat az érintett hölgyek.
Tályog:
Szoptatáskor gyakran észlelhető gyulladt, fájdalmas terület az emlőkben, amely később tályoggá alakulhat. Kezdetben a betegség jól megválasztott antibiotikumokkal még visszafordítható. Ha azonban a tályog már kialakult, a szoptatás abbahagyására és a tályog sebészi feltárására van szükség. Feltétlenül szükséges a gyulladt terület kimetszése és alapos szövettani vizsgálata amennyiben az emlőtályog nem szoptató nőnél jelentkezik, mert előfordulhat, hogy a panaszokért gyulladásos tüneteket provokáló emlőrák a felelős. Ez esetben a kivizsgálás a fibrocisztás masztopátia során leírtakkal azonosan történik.
Dr. Pusztai Zoltán
