Csodálatos gyógyulások

Az epilepszia típusok felosztása is ezek alapján történik. Gyerekeknél előfordulásuk kb. 1%, felnőtt korban valamivel ritkább. Az epilepsziás roham az agyban nagyszámú idegsejtnek egyszerre történő kisüléséből adódik, a tünetek attól függnek, hogy az agy melyik részéről indul ki.

Így megkülönböztetünk generalizált nagyrohamokat, amik az egész agyat érintik, és fokális, azaz az agynak csak egy bizonyos részére kiterjedő, nagyon változatos tüneteket produkáló rohamokat.

 

Ezen kívül a felosztásnál fontos szempont, hogy a háttérben áll-e valamilyen kimutatható agyi károsodás ( tüneti epilepszia ), vagy agyi károsodás nélküli, genetikai hátterű, ismeretlen eredetű ( ún. idiopátiás ) betegség.

A klasszikus generalizált epilepsziás görcsroham leggyakoribb formája a néhány percig tartó, eszméletvesztéssel, rángatózással, izomfeszítéssel, szájhabzással, légzészavarral, széklet- és vizeletürítéssel járó úgynevezett grand mal (GM) roham ( epilepsia major ).

Ha ez egy lezajlott agyi betegség maradványa, vagy valamilyen progresszív idegrendszeri betegség velejárója, gyakran gyógyszerrel nehezen befolyásolható és fokozatos agyi leépüléssel jár.

A másik, kevésbé látványos és ijesztő típusa az úgynevezett absence (ejtsd: abszansz) epilepszia ( absentia epileptica ), ami a gyermekeknél pillanatnyi elbambulással jár, cselekvését félbeszakítja, semmilyen ingerre nem reagál, a környezettel a kontaktusa megszakad, tekintete üressé válik, majd a roham hirtelen megszűnik, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Ez naponta akár százszor is előfordulhat. Gyógyszerre jól reagál és serdülőkorra többnyire gyógyul.

Az előzőleg említett fokális rohamok, (ahol az agynak csak egy kis része érintett) ennél is érdekesebb és változatosabb tünetekkel járnak, sokszor nem is gondolnak az epilepszia lehetőségére. Általában ezeknél eszméletvesztés nincs, előfordulhat a test egy bizonyos részének rángatózása (pl. száj, végtagok), beszédképtelenség, látászavar, látási hallucinációk, érzészavarok, szédülés, megváltozott tudat- és érzelmi állapot, szorongás, agresszív viselkedés, hallucináció, automatikus mozdulatok ismétlődése (pl. csámcsogás, gesztikuláció, vetkőzés, menekülés).

Epilepsziás státuszról ( status epilepticus ) akkor beszélünk, ha a roham 30 percnél hosszabb ideig tart, tehát sem magától, sem orvosi beavatkozásra nem szűnik. Ez potenciálisan életveszélyes állapotnak tekinthető. Bármelyik rohamtípus képes státuszba átmenni.

Az epilepszia diagnózisa és besorolása a jellegzetes tünetek megfigyelése mellett EEG ( elektro-enkefalográfia ) segítségével lehetséges.

Kezelése legtöbbször gyógyszeres, sokféle epilepszia elleni gyógyszer áll rendelkezésre. Bizonyos esetekben erre jól reagál, 3 éves rohammentes időszak után a gyógyszerszedés fokozatosan elhagyható, ilyenkor fél éven belül 20% a kiújulás esélye.

Vannak olyan epilepsziaformák, ahol a gyógyszerszedés életreszólóan szükséges és sajnos az agyi károsodással szövődött esetek nagy részében a gyógyszerszedés ellenére is gyakoriak a rohamok.

A gyógyszereknek időnként súlyos mellékhatásával számolni kell: allergia, szédülés, meglassulás, máj- és csontvelő károsodás, immunhiány, hajhullás vagy fokozott szőrösödés, stb.

Nagyon fontos tudni, hogy epilepsziás rosszullét bármelyik egészséges embernél kiváltható, az ilyen rohamokat alkalmi rohamoknak hívjuk. A népesség 10%-ában fokozott a genetikai hajlam epilepsziás rohamra, 5%-nál élete során alkalmi rohamként jelentkezik is.

Bár az alkalmi roham kinézetében hasonló az epilepsziához, valójában nem az, általában egyszer fordul elő az életben, és mindig valamilyen kiváltó oka van. Fontos elkülöníteni az epilepsziától, mert így elkerülhető a felesleges gyógyszeres kezelés és a társadalmi megbélyegzés is.

Alkalmi görcsrohamot okozhat a központi idegrendszer bármilyen hirtelen kialakuló megbetegedése ( pl. sérülés, vérzés, oxigénhiány, gyulladás, mérgezés) de a vérben lévő anyagok kóros megváltozása is (pl. alacsony vércukor, kalcium, magnézium, nátrium, stb.).Előfordulhat pl. egy alkoholosan átmulatott éjszaka után a kialvatlan, másnapos embernél is!

Gyermekkorban a leggyakoribb alkalmi görcsroham az úgynevezett LÁZGÖRCS, mely a kisgyermekek 3-4%-át érinti, a szülőkben nagy riadalmat keltve. A legfontosabb teendő ilyenkor a szülők megnyugtatása arról, hogy ez nem epilepszia, ártalmatlan a gyermeknek, bár a lázgörcsön átesett gyermeknél kicsit nagyobb eséllyel alakul ki élete során valódi epilepszia.

A lázgörcs az arra hajlamos gyerekeknél 6 hónapos és 5 éves kor között fordulhat elő, jellemzően aktuálisan zajló vírusfertőzés melletti lázas állapotban. Néhány perces eszméletvesztéssel, rángatózással vagy tónustalansággal, légzészavarral, szürküléssel jár, ami magától megszűnik, ezt követően a gyerek általában elalszik .Többnyire egyszer fordul elő, a gyerek idővel „kinövi”, de ismétlődhet is a lázas betegségek kapcsán, ezért az ilyen gyerekeknél nagyon fontos a gondos lázcsillapítás. Ha többször ismétlődik (komplikált lázgörcs), orvosi kivizsgálása javasolt.

Mint sok más betegségnél, az epilepszia bizonyos válfajainál sem találnak kézzelfogható okot a tünetek kialakulására.

 

Kovács - Magyar András tapasztalatai alapján évekkel ezelőtt rámutatott arra, hogy az ilyen esetekben a háttérben a fekhely alatt húzódó kóros földsugárzások állnak, ennek kiküszöbölésével a betegség megelőzhető lenne. 

 
Dr. Németh Anita